Luke 23

Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? Ő pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok! ^a1Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra? Hiszen mi magunk hallottuk az ő szájából. ^b 2

Krisztus szenvedése és megcsúfoltatása Pilátus és Heródes előtt

3És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz. ^c 4És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja. ^d 5Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod! ^e 6Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben. 7De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig. ^f 8Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő? ^g 9És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban. ^h 10Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz. ⁱ 11Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki. 12Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt. 13Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz. ^j 14És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással.

Jézus elitéltetése

15Pilátus pedig a főpapokat, főembereket és a népet egybegyűjtvén, ^k 16Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti előttetek kivallatván, semmi olyan bűnt nem találtam ez emberben, a mivel őt vádoljátok: ^l 17De még Héródes sem; mert titeket ő hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő. ^m 18Megfenyítvén azért őt, elbocsátom. ⁿ 19Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy foglyot. ^o 20De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást! ^p 21Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe. 22Pilátus azért ismét felszólala, el akarván bocsátani Jézust; ^q 23De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt! ^r 24Ő pedig harmadszor is monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam ő benne; megfenyítvén azért őt, elbocsátom! 25Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az ő szavok és a főpapoké erőt vesz vala. ^s 26És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala. ^t 27És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak. ^u

Jézus a fájdalomútján

28Mikor azért elvivék őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után. ^v 29Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták őt. ^w 30Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon. ^x 31Mert ímé jőnek napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak! ^y 32Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket! ^z 33Mert ha a zöldelő fán ezt mívelik, mi esik a száraz fán? ^aa 34Vivének pedig két másikat is, két gonosztevőt ő vele, hogy megölessenek. ^ab

Jézus megfeszíttetése és halála

35Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől. ^ac 36Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot. ^ad 37És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja. ^ae 38Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván őt. ^af 39És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat! ^ag 40Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya. ^ah 41A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is! ^ai 42Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy! ^aj 43És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett. ^ak 44És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban! ^al 45És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban. ^am 46Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig. ^an 47És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada. ^ao 48És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala. ^ap 49Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala. ^aq 50És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, a mik történtek, mellét verve megtére. ^ar 51Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék őt, távol állának, nézvén ezeket. ^as

Jézus temetése

52És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú, ^at 53Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát; ^au 54Ez oda menvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét. ^av 55És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba, melyben még senki sem feküdt. ^aw 56És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá. ^ax